Jöjjenek tehát a művek, többé-kevésbé kronológiai sorrendben.
A gregorián korból több dallamon is ismert. Az egyik:
A másik, talán már ismerősebb dallammal, ezúttal magyar előadóktól:
Nem véletlenül olyan ismerős. A később „Nun komm, der Heiden Heiland”-ként ismert himnuszt végül Luther Márton tette oly népszerűvé, németre fordítva a szövegét. A gregoriánon alapuló dallam igazán szépen formálódik a különböző, német nyelvterületről érkező mesterek kezében.
Lukas Osiander, Andreas Osiander híres lutheránus teológus fiának átirata:
Praetorius kora barokk hatszólamúja:
Sweelinck kiváló németalföldi zeneszerző műve. Figyeljünk a harsonára! Ennél csodálatosabb hangszer úgysem létezik. Na jó, talán az orgona.
Buxtehude, nagy dán-német orgonamester korálelőjátéka (BuxWV 211):
Bach többször is megzenésítette az evangélikus szöveget. BWV 61-es számmal egy kantáta íródott:
BWV 699-el pedig egy korálelőjáték:
Magyarul „Jöjj, népek Megváltója” kezdettel ismert. Ugyan ez Johann Hermann Schein korálja, de magyarul éneklik:
A fenti kilenc mű, a gregoriántól eltekintve 16-18. századi, a német protestáns művészethez köthető feldolgozás. Ám ne higgyük, hogy 1750 után már senki nem szerzett zenét a dallammal. Marc Dupré francia orgonista, zeneszerző a 20. században komponálta orgonadarabját:
Ez tíz feldolgozás. A végére pedig egy ősi trükköt bevetve próbáltam plusz egy zenét találni, miszerint a YouTube-on az összes klasszikus és egyéb műfajú, valamirevaló zenei alkotásnak létezik metál, de legalábbis rock változata. Azonban a teória csődöt mondani látszik. Minden igyekezetem ellenére is csak ezt az elektromos gitáron előadott változatot találtam, ami rocknak semmiképp sem mondható:
A fenti tíz feldolgozásból azon a bizonyos orgonakoncerten emlékeim szerint a Buxtehude, a Bach és a Dupré darabok hangzottak el. Többségében kétségkívül a legismertebbek kerültek be ebbe az összeállításba, ám a legkisebb kutakodással bárki feldolgozások tömkelegét érheti el, ki-ki a saját ízlése szerint.
Header image © Pixabay