A következő történetek a dolgok a többoldalúságára ébresztettek rá. Arra, hogy nem minden fekete-fehér, főként, ha egy emberről beszélünk.
Az első tapasztalat egy őszi napon történt. Tesi órára készülődtünk a rivális osztállyal, szokásosan a közös öltözőben. A suliban a c-sek számítottak a rossznak, az a-sok és a b-sek a jóknak, mert a c osztályba sok hátrányos helyzetű gyerek járt. Az óra előtt pár perccel az egyik barátnőm, és egy lány a másik osztályból, történetesen cigány származású, veszekedni kezdett. Kiabáltak egymással, és persze mi is beszálltunk. Azután elfajultak a dolgok. A lány fojtogatni kezdte a barátnőm. Nagyon megijedtünk. Pár pillanatra lefagytunk. Végül szétszedtük őket és segítséget hívtunk. Az ügy itt még nem zárult le, természetesen az igazgatóság is hozzászólt. Mi viszont csak annyiban tudtunk segíteni, hogy vigasztaltuk a barátnőnket. Utána még hetek múlva is feszült volt a hangulat a két osztály között, ha együtt kellett öltöznünk. De azt, hogy mi miatt viselkedett így a cigány lány, még ma sem tudom. De nem itt van vége a történetnek.