in

HU | Volt – nincs Mikulás

Hogyan tudtad meg, mi az igazság?

Vica: Családi összejövetel volt, a rokonaim különböző teóriákról és hazugságokról beszélgettek. Kicsi voltam, nem tudtam, mit jelentenek ezek a szavak, így megkérdeztem nagypapámat, amire ő azt válaszolta, hogy olyasmi, mint a Mikulás legendája. Akkor hallottam ezt így először. Viszont ami érdekes, hogy szüleim annyira jól előadták, hogy igenis a Mikulás hozza az ajándékot, meg az angyalkák, hogy meg voltam róla győződve, ők hisznek bennük. Ezért nem is akartam elárulni nekik, hogy valójában sajnos mi is az igazság.

Olivér: Sajnos szüleim nem játszották el túl hihetően a Mikulást és a Jézuskát, így sosem hittem ezekben igazán.

Blanka: Szerintem viszonylag átlagos az, ahogy én tudtam meg: a két bátyám avatott be a kulisszatitkokba. Mondták, hogy lessem meg. Mielőtt meglestem volna, azt hittem, csak ugratnak. De aztán szembesültem az igazsággal.

Lilla: Már hat-hét éves koromban kapiskáltam valamennyire, de azért tíz éves koromra összeszedtem a bátorságom, és megkérdeztem őket is, hogy hogy is van ez pontosan.

Mikor tudtad meg, hogy mi az igazság?

Vica: Pontosan nem emlékszem, talán óvoda utolsó évében. Előtte elhittem, hogy van Mikulás, sőt még féltem is tőle egy kicsit, leginkább azért, mert hát ugye a Mikulás betör a házakba, hiszen semelyik kultúrában nem az ajtón érkezik.

Olivér: Ahogy már említettem, mindig tudtam, hogy nem ők hozzák az ajándékot. Kicsit sajnálom, de mások sokkal jobban sajnálják, ha elmesélem nekik, én pedig csak nevetek.

Blanka: Szerintem hét-nyolc éves lehettem. Nyilván december 6-án, a napján tudtam meg. Nincs konkrét emlékem, jó rég volt már!

Lilla: Negyedikes koromban tudtam meg hivatalosan, egy úszásedzés előtt. Persze az osztálytársaim mondogatták, hogy nincs Mikulás, de ekkor kaptam meg a szüleimtől a megerősítést.

Mit gondolsz, jó ötlet elhitetni a gyerekekkel ezt? Te hogy fogod csinálni a saját gyerekeid esetében?

Vica: Azt gondolom, hogy szülőként az lesz a dolgom, hogy a gyermekeim szebbnek lássák a világot. Attól gyerekek, hogy hisznek az ilyen csodás dolgokban. Úgyhogy természetesen hagyom, hogy higgyenek benne, és próbálom megtartani a varázsvilágot számukra minél tovább.

Olivér: Mindent elkövetek majd, hogy a saját gyerekeim legalább kiskorukban higgyenek bennünk. Sajnos én pontosan nem tudom, miről maradtam le, de abból, hogy mindenki sajnál érte, azt vonom le, hogy elég jó hinni a Mikulásban és a Jézuskában.

Blanka: Szerintem csodás hinni bennük. Mindent úgy akarok csinálni, ahogy az én szüleim. Hiszen végül is ők mindent jól csináltak, csak hát ilyen, ha vannak testvérei az embernek.

Lilla: Azt gondolom, hogy alapvetően szép és jó ezt elhitetni a gyerekekkel. És a gyerekek, amíg akarnak, tudnak is hinni bennük, hiszen például nem veszik észre, hogy ott van a szekrényben ugyanaz a csomagolópapír, és így tovább. Viszont a nagy leleplezéssel kell szerintem vigyázni. Inkább lassan adagolva jó megtudni, ahogy nekem is évek során tisztázódott teljesen. Arra is biztosan fogok figyelni, hogy ne túl korán nyissam fel a gyermekeim szemét. Természetesen én is megpróbálom tartani a hitüket a csodákban.

 

Lascia un commento

Il tuo indirizzo email non sarà pubblicato.

HU | Hogyan könnyíthetnénk az iskolás gyerekek táskáit?

HU | Nun komm, der Heiden Heiland!